Neurodivergencia és az IQ mérés: tényleg több az értelmi fogyatékos közöttük?

Magyarországon sajnálatos módon nagyon elmaradott a neurodiverzitás ismerete, megítélése. Olyan ezer éves mítoszok élnek még, hogy aki neurodivergens - kiemelten autista, vagy beszédfogyatékos - akkor ő az Esőember: valami felesleges dologban furcsán zseni, de amúgy agresszív és a teljes képet nézve értelmi fogyatékos. Így: értelmi fogyatékos.

Ezzel szemben az elmúlt egy-két évtizedben valódi változások indultak meg. Az oktatás és a foglalkoztatás területén a hagyományos intelligenciateszteket régóta a kognitív képességek értékelésének standard mérőeszközeként tartják számon. A legújabb tanulmányok azonban rámutatnak: ezek a tesztek gyakran nem ragadják meg az emberi intelligencia teljes spektrumát. Például az Amerikai Pszichológiai Társaság által 2018-ban végzett metaanalízisa kimutatta, hogy a hagyományos IQ-tesztek az akadémiai és szakmai teljesítmény csupán körülbelül 30%-át magyarázzák. Ez a hiányosság még hangsúlyosabbá válik, ha figyelembe vesszük a különböző hátterű egyének sokszínű képességeit; egy 2021-ben az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a társadalmi-gazdasági státusz akár 15 ponttal is befolyásolhatja a teszteredményeket, ami tovább megkérdőjelezi ezen értékelések hatékonyságát az intelligencia valódi mérésében.

A változó oktatási paradigmák közepette a hagyományos intelligenciatesztek korlátai arra késztették az oktatókat és a munkaadókat, hogy alternatív módszereket keressenek. Az olyan cégek, mint a Google és az IBM, elkezdték preferálni az érzelmi intelligenciát és a problémamegoldó készségeket a standardizált teszteredményekkel szemben. Az amerikai Nemzeti Oktatási Statisztikai Központ 2022-es jelentése szerint a munkaadók 75%-át jobban érdekli a jelölt innovációs és együttműködési képessége, mint a hagyományos IQ-pontszáma.

De nem csak az a probléma, hogy nem a valódi intelligenciát méri. 

1. Neurodivergencia esetén további nehézségek is jelentkeznek a mérésnél: 

1. Eltérő profilok: Sok neurodivergens ember IQ-teszteken egyenetlen profilt mutat:
   
   

• Egyes részképességekben kiemelkedőek lehetnek (pl. logikai-matematikai gondolkodás).
  

• Más területeken viszont gyengébbek (pl. munkamemória, feldolgozási sebesség).
  Ezért a teljes IQ-pontszám nem mindig tükrözi pontosan a képességeiket.

1. Nem mindig méri jól a valós intelligenciát, mert a tesztek gyakran a neurotipikus feldolgozási mintázatra épülnek.
2. Nyelvi, figyelmi vagy szociális akadályok torzíthatják az eredményt.
3. A nyelv értési vagy kifejezési nehézség akadályozhatja a megfelelő eredményt. Gyakori tapasztalat, hogy például a diszfáziás, beszédfogyatékos, még nem beszélő gyereknek az iq teszten ugyanúgy szöveges feladatok vannak, sokszor szóban kell válaszolni és az így kapott értéket soha nem vizsgálják felül.
4. Szorongás - a neurodivergens emberek gyakran élnek szorongással, amely a teszt helyzetekben akadályozhatja a teljesítést.
5. Gyakran hasznosabb a profil-elemzés (melyik képesség erős, melyik gyengébb), nem csak az összpontszám.

2. A neurodivergens emberek jelentős része neurotipikusként jelenik meg a mérésekben. Ennek a százalékos eloszlásáról sajnos semmilyen hivatalos adat nincs, de becslések szerint igen magas lehet ennek aránya. Hogy miért:

• A hivatalos diagnózis megszerzése igen magas költségekkel jár, sokszor évekig kell várni rá és nagyon gyakori helyzet, hogy az első - igen költséges - kivizsgálás nem jár sikerrel. Nem ismerik fel a maszkolás, vagy vegyes diagnózis miatt a helyzetet, vagy téves diagnózist kap a személy. Csalódás, vagy az előbb említett nehézségek miatt az illető nem tesz újabb kísérletet.
• Sok érintett nem is ismeri fel nehézségei, vagy mássága okát. Személyiségi problémának tartja, önmagát okolja, mint sokszor a környezete. Lustaságnak stb véli
• Sokan élnek tagadásban, a közbeszédben tévesen ábrázolt neurodiverzitás miatt elutasítja még a lehetőségét is, úgy érzi, ha diagnosztizálnák valami “baj lenne” vele.
• Nem ismeri fel, hogy ez az eltérés, valóban eltérés - az öröklődési faktor miatt, a családjában sok a hasonlóan működő ember, így az a tapasztalata, hogy ez a működés a többségi.

• Jellemzően a magas IQ-jú és magasan maszkoló (vagy női) neurodivergens populáció nincs diagnosztizálva.

Nem ismerjük pontosan a görbék formáját, mértékét, de azt tudjuk, hogy más a neurotipikus és a neurodivergens IQ eloszlási görbe. Az NT a jól ismert Gauss görbe, míg az ND egy két pólusú görbe (a kép nem pontos, nincs pontos ismeret, csak becslés jelenleg, amely egyébként a magas iqnál magasabb kicsúcsodást jelez)

Jelenlegi ismereteink szerint nagyjából a diagnosztizált, tehát nem a magas iq, magas maszkoló ND populáció kb 15-35% az értelmi fogyatékosok között. Ne feledd, hogy az ND arány eleve 17-20% a jelenlegi tudásunk szerint a populációban.

Forrás:

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8503915/?utm_source=chatgpt.com

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18674403/

Érdemes összevetni, hogy a férfiak mennyivel magasabb arányban kapnak értelmi fogyatékos diagnózist 

Értelmileg akadályozott fiúk:  0,78 %
Lányoknál: 0,63 %

Vagyis egy fiú 1.23x nagyobb eséllyel lesz értelmileg akadályozott a mérések szerint. Forrás https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK332877/?utm_source=chatgpt.com

Ez az arány kb megegyezik az ND-NT aránnyal, amiben még nem is vették figyelembe a diagnosztikai torzítást. Mégsem mondjuk, hogy a férfiak mind értelmi fogyatékosok nem igaz?

Tehát jó lenne a közbeszédből és így a hozzáállásunkból is kiírtani a neurodivergenciát az értelmi fogyatékossággal történő azonosítást. Vannak értelmi akadályoztatottsággal élő neurodivergens és neurotipikus emberek is és vannak nők és férfiak is. És vannak magas, meg közepes IQ-val élők is. Van aki egy dologban kiemelkedően tehetséges és van aki több mindenben egy picit. Minden féle ember jár közöttünk, olyan jó lenne, ha pozitív kíváncsíséggal szemlélnénk egymást, nyitottan, a régi előítéletek szemellenzője nélkül.