- Hallod-e te Álommanó! Gyere el hozzánk is. Itt lakunk a Forgács utca 6-ban!
Meghallotta a hívást az Álom Manó és nagyon elszégyellte magát: hogy lehet, hogy eddig nem figyelt oda?! Jóvá akarta tenni a mulasztást, így nagy munkába fogott. Napokig gyártotta, gyűjtögette, a lehulló darabokat is összeseperve szedegette az értékes álomport. Akinek sok volt még attól is elkérte a felesleget.
Mikor jó sokat sikerült összegyűjtenie egy gyönyörű takaróba rakta, elmondta a varázsigét - Álom, álom, álom, takaróba zárom! És elkeresztelte a (súlyozott) takarót Álom takarónak.
A takarót elküldte a kisfiúnak, aki onnantól kezdve nyakig álom-porban, boldogan aludt. Bár nem tudta, de titokban minden este elment hozzá Álom Manó, hogy gyönyörködhessen az álmában.